A Magyar Országgyűlés 2009. november 23-án fogadta és a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényt módosító törvényjavaslatot, melyet a Magyar Köztársaság elnöke 2009. december 11-én kézjegyével ellátott. A 2010. január 1-jével hatályos szövegrész szerint:
45. § „Az Ftv. 1. számú mellékletében az „Állami egyetemek” alcím az „Óbudai Egyetem, Budapest”… szövegrésszel a magyar abc által meghatározott felsorolás rendje szerint egészül ki.”
49. § „Hatályát veszti az Ftv. 1. számú mellékletében az „Állami főiskolák” alcím „Budapesti Műszaki Főiskola, Budapest”… szövegrésze.”
Az egyetem működési engedélye megerősítette: „A felsőoktatási intézmény a Budapesti Műszaki Főiskola – és annak jogelődjei a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, a Könnyűipari Műszaki Főiskola – általános és teljes körű jogutódja.”
Ezzel létrejött hazánk 19. állami egyeteme, mely három – a gazdaságtudományok, a műszaki (informatikai-), és a pedagógusképzés – területen alap-, és mesterképzést, szakirányú továbbképzést, valamint felsőfokú szakképzés folytat nappali, esti és levelező tagozaton, továbbá távoktatási formában. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság döntésével az egyetem Alkalmazott Informatikai Doktori Iskolájában folytatódik a doktoranduszok képzése is.
A XXI. századi Óbudai Egyetem 2010. január elsején kezdte meg működését. A Felsőoktatási Minőségi Díjjal kitüntetett intézmény a középkori Óbudai Egyetem szellemiségét kívánja életben tartani a tradíciók ápolásával, a haladás és a fejlődés együttes biztosításával.
Az Óbudai Egyetem Szenátusának Egyetemavató Ünnepi kibővített ülésére 2010. január 19-én került sor a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában, melyet a felsőoktatás irányítói mellett számos magyar és külföldi társintézmény vezetője, a tudományos élet képviselője megtisztelte jelenlétével.
Szenátus Egyetemavató Ünnepi kibővített ülése
Prof. Dr. Manherz Károly államtitkár ünnepi beszédében kiemelte:
„A választott intézményi megnevezésben jelen van a történelem, jelen van a hely szelleme, a „genius loci”. Óbuda történelmi emlékhelyei, Aquincum kövei, a római kor tárgyi emlékei, a római kultúra pannon földi jelenlétéről szólnak, arról, hogy ez a történelmi kulturális érték hogyan épül be saját, nemzeti és az Európa kultúrába. E történelmi kontinuitás tárgyi emlékei jelen vannak a szó valós értelmében is, alapjait adják az új intézménynek…
A római kori, a középkori történeti hagyományok, történeti alapok után a XX. században az egyetem önálló jogelőd intézményei, – az ezred fordulós integrációs folyamatban egyesült főiskolák – a műszaki kultúrát megjelenítve, a gyakorlati mérnökképzés szellemi műhelyeiként adtak nevet és elismerést az óbudai képző helynek, alapozták meg az egyetemi képzést.
Az egykoron önálló főiskolák karokká váltak, magukkal hozták és bővítették az értékhordozó névadók tiszteletét. Bánki Donát, Kandó Kálmán, Keleti Károly, Rejtő Sándor, Neumann János, a vaskapui vizierőművel, a villanymozdonnyal, az első statisztikai törvénnyel, a Statisztikai Hivatallal, a műegyetemi rektorsággal, a Magyar Anyagvizsgáló Egyesülettel és a XXI. századi létünket meghatározó számítógépekkel a magyar műszaki kultúra maradandó emlékeit alkották meg. Elméleti munkásságuk, találmányaik, szabadalmaik és a segítségükkel létrejött intézmények a XX. század kultúrájának részévé váltak, és technikai környezetünk, mindennapi életünk láthatatlan formálói lettek. Munkásságuk, alkotásaik szótlan építőelemek, amelyek beépültek az Óbudai Egyetem alapjaiba.”
Prof. Dr. Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora hangsúlyozta: „Nagy öröm számomra, hogy a Magyar Rektori Konferencia elnökeként a hazai felsőoktatási intézmények képviseletében elsőként üdvözölhetem Önöket, s Önökön keresztül az intézmény valamennyi polgárát e minőségi változás alkalmából. Köszöntöm Önöket az „állami egyetemek” legújabb tagjaként…
A folyamatosan bővülő és korszerűsödő infrastruktúra, a megújuló laboratóriumok és gyakorlati képzési helyek vonzóvá teszik az intézményt a felvételizők körében, és hozzájárulnak az új tudományos műhelyek, a hallgatók bevonásával működő diákkörök létrejöttéhez. A kitűzött célok elérése érdekében végzett állhatatos tevékenység eredményeképpen jöhetett létre az egyetemi átalakulás.”
Az utókor tisztelettel adózik Luxemburgi Zsigmond király emlékének, aki nagyra becsülte a tudást, a műveltséget, ezért is működött közre az Óbudai Egyetem alapításában, európai hírű tudósokat, államférfiakat hívott udvarába. Neki tulajdonítják azt a mondást, miszerint "Lovaggá egy nap alatt ezret is üthetek, de doktorrá ezer nap alatt egyet sem".
Az egyetem 1410-es újjáalapításának 600. évfordulója alkalmából a XXI. század Óbudai Egyeteme a Zsigmond Király Főiskolával és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatával közösen az egyetem központi épültével szemben lévő Egyetem Parkban szobrot állított Zsigmond királynak.
Zsigmond Király szobra az Egyetem Parkban
Az Egyetem 2010 szeptemberében „Államalapítástól egyetemalapításig” címmel Szent István koronázásának 1010. és az Óbudai Egyetem újjáalapításának 600. évfordulója alkalmából tudományos konferenciát rendezett. A kiemelkedő esemény fővédnöke Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Juliusz Janusz, Magyarország Apostoli Nunciusa voltak.
Államalapítástól egyetemalapításig című konferencia megnyitó pillanatai
A konferencia résztvevőit Juliusz Janusz, Magyarország Apostoli Nunciusa köszöntötte: „…A Szentatya magyarországi képviselőjeként kitüntetés számomra, hogy itt lehetek, azért is, mert az egyetemek szorosan összefonódnak az Egyház történetével. Az egyetem – university – a latin universitas magistrorum et scolarum kifejezésre vezethető vissza, vagyis az a tanárok és diákok közössége. A legkorábbi egyetemek a Katolikus Egyház égisze alatt jöttek létre, általában mint székesegyházi iskolák vagy pápai bulla alapján mint studia generali, később királyok vagy városok alapítottak egyetemeket. Így volt ez az Óbudai Egyetem esetében is, melyet Zsigmond király és császár 1395-ben hozott létre, majd 1410-ben alapított újra. Amikor ennek az évfordulóját ünnepeljük, helyes, ha emlékezünk a gyökereinkre, a magyarországi nevelési hagyomány kezdeteire, amely az Egyház vezetése alatt bontakozott ki.”
A megjelenteket Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének püspöke, a Lutheránus Világszövetség alelnöke is üdvözölte és beszédében felidézte a kereszténység és a tudomány kapcsolatát.
Az ünnepélyes megnyitó záró mozzanataként Gáti József kancellár nyitotta meg az aulában rendezett kettős kiállítást. Az első, 19 tablóból álló, „Koronázási jelvények: Szent Korona, koronázási palást és jogar” című tablósorozat Szelényi Károly fotóművész koronázási jelképeket ábrázoló képeiből mutatott be összeállítást.
Koronázási jelvények kiállítás megnyitása
A bevezetőben a kancellár Szent István király fiához, Imre herceghez szóló intelmei tízedik parancsából, a kegyességről és az irgalmasságról, valamint a többi erényről szóló részt idézte: „Kell, hogy a királyt kegyesség s irgalmasság díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse. Mert ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni. Ennek okából hát, szerelmetes fiam, szívem édessége, sarjam jövő reménysége, kérlek, megparancsolom, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul. Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz. Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz…”
A második kiállítás a középkori Óbudai Egyetem alapításának állított emléket. Gáti József kiemelte: „A Középkori Óbudai Egyetem című tablósorozatunk egy közel négyszáz évvel későbbi eseménysorozatba, a középkori magyarországi egyetemek létesítésébe enged betekintést. A Nagy Lajos király által 1367-ben Pécsett alapított első magyarországi egyetemet hamarosan követte a főváros első intézménye, az Óbudai Egyetem. A négy fakultásból álló Universitas Budensis alapítólevelét Luxemburgi Zsigmond magyar király kérésére 1395. október 6-án adta ki IX. Bonifác pápa.” A tárlat különlegessége a Vatikáni Titkos Levéltár másolataként fennmaradt 1410-es pápai bulla első magyarországi bemutatása volt.
Ez alkalommal került sor a Doberdó úti Szent Vér Kápolna ünnepélyes használatba vételére, melynek keretében az egyházi személyiségek ünnepélyesen megáldották a kis kápolnát, majd megválasztották Pál apostolt az egyetem védőszentjévé.
Ökumenikus istentisztelet a Szent Vér Kápolnában