Az 1999. évi LII. törvény rendelkezései alapján 2000. január 1-jei hatállyal létrehozott Budapesti Műszaki Főiskola jogelődjei a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, valamint a Könnyűipari Műszaki Főiskola. A főiskola ötkarú oktatási intézménnyé alakult át, így a képzés a Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Karon, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Karon, a Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Karon, a Neumann János Informatikai Főiskolai Karon, és a Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Karon indult meg.
Az integrált főiskola megalakulását követően 2000 szeptemberében Pszichológiai Tanácsadó kezdte meg működését, majd 2001 januárjában a Rektori Hivatalon belül létesült a Pályázati, Vállalkozási és Fejlesztési Iroda. 2002 júniusában a Rektori Hivatal Oktatási Osztálya helyett, Oktatási Igazgatóság alakult, a Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar keretében Idegen Nyelvi Vizsgáztatási Központot hozott létre, mely 2008-tól a Rektori Hivatal szervezetébe került. Még ez évben megkezdte működését a Minőségirányítási Tanács, és a Gazdálkodási Bizottság.
2004-ben a Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Karon létrejött a Testnevelési és Sport Intézet, s a Rektori Hivatalhoz kapcsolódóan megkezdte működését a Távoktatási, a Felnőttképzési Iroda, valamint az Idegen Nyelvi Képzési Központ, mely rövid működést követően Nemzetközi Képzési Ügyek Központjaként folytatta tevékenységét. Ugyancsak 2004-ben a Tanács jóváhagyta a Neumann János Informatikai Főiskolai Kar szervezeti átalakulásának koncepcióját, 2005-ben a Főiskolai Tanács állásfoglalása alapján módosult a könyvtár szervezete, s a Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Karon Magánbiztonsági Kutatóközpont létesült.
2006 októberében kezdte meg tevékenységét a Közlekedésinformatikai és Telematikai Egyetemi Tudásközpont (KITT), mely a közép-magyarországi statisztikai és fejlesztési régióban a kutatást és fejlesztést, az innovációt segítő, az oktatást, a tudást, a kutatási eredményeket menedzselő, önállóan gazdálkodó szervezeti egység.
Az integrált főiskola hallgatói létszáma növekedésével szükségessé vált a meglévő oktatási alapterület bővítése, a Kiscelli Úti Általános Iskola bérbevételével. Az Árpád Gimnázium Önkormányzat részére történő átadását követően, 2008 áprilisában került sor az adásvételi szerződés aláírására, s ezzel a Kiscelli úti épület a főiskola saját tulajdonú ingatlana lett.
Az intézményfejlesztési terv alapján összeállított és a jóváhagyott beruházási programnak megfelelően két új tanulmányi épület létesítését tervezte Óbudán és Józsefvárosban. Az óbudai telephelyen érvényes építési engedély birtokában, közbeszerzési eljárás keretében került kiválasztásra a kivitelezést végző KÉSZ Kft. A 2005. április 30-ára módosított határidőre elkészült épülettömb eredményeként a az alapterület több mint nettó 6000 m2-rel nőtt.
A főiskola Bécsi úti központi épülete
Józsefvárosi telephelyen az oktatási épület felépítésére az állami beruházást felváltó, Public Private Partnership (PPP) rendszerben került sor. A 2004-ben közbeszerzési eljárás keretében a KÉSZ Kft. nyerte el a több mint nettó 2000 m2 alapterületű tanulmányi épület megépítésének és 20 éves időtartamra szóló üzemeltetésének jogát. A kollégiumi férőhelyekkel való jobb ellátottsága érdekében diákotthon épült a Tavaszmező utcában, mely 6313 m2 alapterületen 400 fő elhelyezését teszi lehetővé két- és háromágyas szobákban.
A Hotel@bmf diákotthon aulája
A 2207/2004. Kormányhatározat szerint külső befektetők bevonásával megvalósuló kollégiumi rekonstrukcióhoz kapcsolódva, a főiskola szerződést kötött az OKM-mel a Kandó Kálmán Kollégium felújítására. Az eredményes közbeszerzési eljárás lefolytatása után röviddel a nyertes MASZER Magyar Épületszerelő Zrt. ellen felszámolási eljárás indult. 2008-ban új, gyorsított, egyfordulós közbeszerzési pályázat került kiírásra, melynek győztes pályázója a HÉROSZ Építőipari Zrt. lett. Ennek és az időközben bekövetkezett pénzügyi és gazdasági válságnak köszönhetően a beruházás megkezdése elhúzódott.
A 2006. március 1-jén életbe léptetett 2005. évi CXXXIX. felsőoktatási törvény szükségessé tette a 2007–2011. közötti időszakra vonatkozó intézményfejlesztési terv kidolgozását. A fejlesztési tervben célként került megfogalmazásra minőségi, magas színvonalú, gyakorlatorientált képzés erényeit megtartó alapképzéseket folytat, a humán és tárgyi erőforrásokkal kellően lefedett területeken mester és doktori képzéseket indít, nemzetközileg jegyzett K+F munkát végez, és a XXI. század elvárásainak megfelelő infrastruktúrával rendelkezik.
Előadás a Kármán Tódor előadóteremben
2001 tavaszán kezdődött meg a kreditrendszer bevezetése, a kredittantervek előkészítése. A bolognai folyamattal összhangban 2002-ben a főiskola megkezdte a felkészülést az új, kétciklusú felsőoktatási képzési rendszerre való átállásra. Ennek eredményeként 2004-ben „pilot projekt” keretében a Neumann János Informatikai Főiskolai Karon, az országban az elsők között, elindult a mérnök informatikus szak BSc képzés formájában.
2009 végére 11 magyar nyelvű és 2 idegen nyelvű alapszakon és 6 mesterszakon folyt a képzés. 2009-ben a MAB akkreditálta a kereskedelem és marketing alapképzési szakot, melynek eredményeképpen a képzés e szakon 2010-ben indulhat meg. A karok az alap- és mesterszakok mellett szakirányú továbbképzési szakokon is indítottak képzéseket. A 2007. október 15-ei adatok alapján hét szakon mintegy 246 hallgató folytatott tanulmányokat.
2005 márciusában döntés született az új Neptun Net rendszer bevezetéséről, mely lényegesen rugalmasabb, az igényeket jobban kielégítő, az Ftv. statisztikai előírásait, az oklevélmelléklet elkészítését, az adóigazolások kiadását biztosító rendszer. 2008 tavaszától a sikeresen kiépült a Felsőoktatási Információs Rendszerrel (FIR) valósult meg. 2008-ban első ízben került sor a maximális hallgatói létszám meghatározására, a kapacitás-akkreditációra. Az Oktatási Hivatal módosítások nélkül jóváhagyta a kérelemben meghatározott 12.886 fő létszámot.
Az intézmény által művelt egyes tudományterületen nemzetközileg is elismert kutatási és publikációs tevékenység, és az ezekhez kapcsolódó nemzetközileg is elismert tudományos műhelyek jöttek létre.Több karon és központban működnek szellemi műhelyek, amelyek az együttgondolkodásra épülve, igényes szakmai irányítás mellett végzik tevékenységüket. 2006-ban a Pázmány Péter Programra benyújtott Közlekedésinformatikai és Telematikai Egyetemi Tudásközpont (KITT) pályázat sikeres volt.
Megalakulása óta a Budapesti Műszaki Főiskola számos fontos nemzetközi és hazai konferencia rendezését vállalta magára. A 2004-ben alapított Acta Polytechnica Hungarica tudományos folyóirat 2005-ben bekerült a Google Scholar adatbázisába, 2008-ban pedig a Thomson Reuters felvette az információterjesztési körébe.
Az intézmény 2009. decemberi közalkalmazotti létszámadatai szerint az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak száma 306 fő, ebből tudományos minősítéssel rendelkezők száma 115 fő, mely elérte a 38%-os arányt.
A Főiskola vezetői, első sor balról jobbra: Fodor János, Horváth Elek, Rudas Imre, Tick József, Gáti József, második sor balról jobbra: Patkó István, Szeidl László, Medve András, Turmezei Péter, Horváth Sándor
A főiskola 2000 végén megkezdte minőségirányítási rendszerének építését, melynek során az 1993. LXXX. trv. Felsőoktatási Törvény előírásainak is eleget téve kinyilvánította elkötelezettségét a minőségbiztosítás megvalósítására, megfogalmazta az intézmény Minőségpolitikáját, Értéknyilatkozatát és Jövőképét, és megalapította a Minőségellenőrzési Bizottságot.
Az ISO 9001:2000 számú szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszer tanúsítására 2004 elején került sor, amelynek eredményeképpen a főiskola az akkreditált felsőoktatás, a felnőttképzés, a tudományos és tudományszervezés tevékenységi területen tanúsításra került. Azóta a minden évben elvégzett sikeres felülvizsgálati audit igazolta, hogy a kiépített rendszer kielégíti a szabvány követelményeit. A Magyar Akkreditációs Bizottság ütemezésének megfelelően a Látogató Bizottsági értékelésére 2005. március 30. és április 1. között került sor. A MAB plénuma a Budapesti Műszaki Főiskolát, valamint annak karait akkreditálta, az akkreditáció hatálya: 2013. december 31.
A főiskola eredményesen szerepelt pályázatával az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett Felsőoktatási Minőségi Díj pályázatokon 2007-ben ahol intézményünk Bronz-, 2008-ban Ezüst Fokozatú Elismerő Oklevelet vehetett át, majd a 2009. évi pályázat eredményeképpen a Felsőoktatási Minőségi Díj került átadásra.
A főiskola gyakorlatorientált képzésének eredményességét a nemzetközi és hazai versenyeken elért hallgatói sikerek jelzik. Közülük is kiemelkednek a kárpát-medencei, valamint a kanadai tésztahídépítő világbajnokságokon elért eredmények. Sikereket értek el hallgatóink a Design Challenge robotépítő-, a Bosch Elektromobil-, a Mitsubishi-Scholarship és a Pneumobil-, a Shell Eco-marathon versenyeken. Kiemelkedő eredményeket jelentettek a Hajós György Matematikaversenyen, és a PLC országos irányítástechnikai programozó vetélkedőn elért sikerek.
2007. szeptember 11-én megalakult az Intézményi Doktori Tanács. A mérnök informatikus MSc szakra épülő Alkalmazott Informatikai Doktori Iskolát a MAB 2009. július 3-ai ülésén akkreditálta.
Szándéknyilatkozat az Óbudai Egyetem alapítására
A Budapesti Műszaki Főiskola vezetése – a Gazdasági Tanács és a Szenátus támogatásával – kezdeményezte az oktatási és kulturális miniszter útján a Magyar Országgyűlésnél – az Ftv. 18. §-a alapján – az intézmény egyetemmé nyilvánítását. Kezdeményezte továbbá a Zsigmond király által az első fővárosi egyetemként 1395-ben alapított, majd 1410-ben újjáalapított egyetem hagyományait követve az Óbudai Egyetem néven való bejegyzést az Ftv. 1. számú mellékletének módosításával.
Dr. Gáti József